A betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bebörtönzött vezetőjének, Abdullah Öcalannak a közelgő nevruz-ünnepről szóló felhívása több lesz, mint tűzszünetre való felszólítás, és egyben annak a jele is lesz, hogy a folyamatot meg kell tartani. a megállapodás szerint haladunk – mondta tegnap Isztambulban újságíróknak Gültan Kışanak, a Béke és Demokrácia Párt (BDP) társelnöke.
„A közvélemény a tűzszünet mágikus szavára áll. Azt mondhatom, hogy ha felhívás érkezik [Öcalantól a Nevruzin], az minden bizonnyal többet jelent, mint puszta tűzszünetet. Remélem, hogy ilyen konszenzus születik, és egy nagyon erőteljes felhívás érkezik Nevruzhoz. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a nevruzi felhívás nem csak tűzszünet lesz” – mondta Kışanak.
Hozzátette, hogy a tűzszünet megelőzheti a haláleseteket, ha azt mindkét fél bejelenti a konfliktusban. „Az összecsapások nem érnek véget az egyik féllel [tűzszünet kihirdetésével]. Ez minden bizonnyal kétoldalú [tűzszünet] lesz, bár nem tudom, mi lesz a módszere” – mondta.
Az idei Nevruz szlogenről szólva, amelyet a BDP „Szabadságot Öcalannak, státuszt a kurdoknak” hirdetett, Kışanak azt mondta, hogy Öcalannak a szabadságra való felhívása nem tekinthető a békefolyamat előfeltételének. Hozzátette azonban, hogy maga a folyamat megmutatja, mikor jön el Öcalan szabadsága.
Válaszok Öcalan leveleire készen: Kışanak
Öcalan három levelet írt és kézbesített a BDP-nek, a Kurdisztáni Közösségek Uniója (KCK) Végrehajtó Tanácsának, a PKK Kandilban székelő állítólagos városi szárnyának és a KCK európai fiókjának.
Kışanak elmondta, hogy készen állnak az Öcalan leveleire adott válaszok, de hozzátette, hogy a BDP nem ismeri az Európából és Kandilből érkező válaszlevelek tartalmát. Várhatóan néhány napon belül egy harmadik látogató delegáció fogja eljuttatni ezeket a válaszokat Öcalanhoz – mondta Kışanak, hozzátéve, hogy benyomásaik azt mutatják, hogy mind az európai szárny, mind a Kandil teljes mértékben támogatja Öcalant.
Öcalan azért írta a leveleket, hogy bizonyos feltételeket szabjon a PKK önkéntes leszereléséhez. Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetségesek-e közvetlen tárgyalások Kandillal és Öcalannel, Kışanak azt mondta, ez egy olyan lépés, amely megkönnyíti a folyamatot.
„A KCK-nak van ilyen igénye. Öcalannak az az elvárása, hogy ne csak Kandillal, hanem szélesebb körökkel is találkozzon” – mondta Kışanak, hozzátéve, hogy az elkövetkező folyamatban lehetséges lesz egy ilyen közvetlen kapcsolat.
A kurd kérdés békés megoldására irányuló tárgyalási folyamatot intézményesíteni kell – hangsúlyozta Kışanak is.
„Jutalékra van szükség”
Tárgyalóbizottságokat kell létrehozni, szabályozást kell alkotni az Országgyűlésben, különben fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi béketörekvés a jövőben jogerősen bűncselekménynek minősül - mondta. A bizottságokban mindkét oldal képviselői, valamint semleges emberek szerepelnének – mondta. Tágabb értelemben Kışanak a tárgyalásokat olyan folyamatként határozta meg, amelyen keresztül valóra válik „a kormány és az állam prioritása, a PKK leszerelése” és „a kurdok prioritása, hogy alkotmányos jogokat szerezzenek”.
A BDP társelnöke azt is meghatározta, hogy a kurd nép a megoldást egy valóban demokratikus köztársaságként határozza meg, ahol az alapjogok pluralista struktúrában biztosítottak az alkotmányban, hozzátéve, hogy ő személy szerint optimista a fejleményeket illetően. k HDN
A BDP azt követeli az USA-tól, hogy tegyen békés erőfeszítéseket
„[Az Egyesült Államok] hírszerzési és katonai technológiai támogatást nyújtott Törökországnak a [törvényen kívüli Kurdisztáni Munkáspárt] PKK elleni harcában. Szerintem ennél a támogatásnál sokkal többet lehet adni a békéért” – mondta újságíróknak Gültan Kışanak, a BDP társelnöke. „Azt várjuk [az Egyesült Államoktól], hogy a jövőben mozgósítsa képességeit a békefolyamat érdekében.”
Kışanak arra is felszólította az európai országokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket három kurd női aktivista párizsi meggyilkolásának megoldására. Sakine Cansız, a PKK egyik alapító tagja; Fidan Doğan, a brüsszeli székhelyű Kurdisztáni Nemzeti Kongresszus (KNK) párizsi képviselője; és Leyla Söylemez aktivistát január 9-én gyilkolták meg.
