A török külügyminisztérium a berlini lépést „a kettős mérce legújabb példájának” nevezi Németország részéről.
A török kormány elítélte a németországi kettős mércét, miután Berlin engedélyezte a kurdbarát ellenzéki Népi Demokrata Párt (HDP) nagygyűlését Kölnben.
Németország, Európa legnagyobb török lakosságú országa bejelentette, hogy megtiltja határain belül külföldi politikusok és támogatóik összejövetelét a június 24-i törökországi elnök- és parlamenti szavazás előtt.
A török külügyminisztérium szombaton késői közleményében a HDP nap eleji tüntetésének engedélyezésére irányuló lépést „a kettős mérce legújabb példájának” nevezte Németország részéről, és az eseményen a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimbólumait is kihelyezték.
"Határozottan elítéljük ezt az álszent megközelítést, amely nincs összhangban sem a demokráciával, sem a terrorizmus elleni küzdelemmel, sem a török-német kapcsolatok normalizálódásának elvárásaival" - közölte a minisztérium.
Az Al Jazeera erőfeszítései, hogy elérjék a német tisztviselőket, e történet közzétételekor nem jártak sikerrel.
Török és német tisztviselők szócsatát folytattak az elmúlt években. Ankara a „terrorizmus” támogatásával vádolja Berlint, míg Németország elítélte a demokrácia és az emberi jogok romlását Törökországban.
Törökország szerint Németország támogatja a PKK-t, amely több évtizedes háborút folytat a török állam ellen.
Nem először
Németország mellett olyan európai országok, mint Hollandia, Ausztria és Dánia is megtiltották a török minisztereknek, hogy gyűléseket tartsanak határaikon belül a 2017. áprilisi törökországi alkotmányos népszavazás előtt.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a miniszterek betiltását „náci gyakorlatokhoz” hasonlította, és „náci maradványoknak” nevezte a holland hatóságokat, miután kiutasítottak egy török minisztert, aki tüntetést akart szervezni az országban.
Berlin és Ankara tüskével kereskedtek, miután a német hatóságok bíráltak két török származású német futballistát, amiért a hónap elején Londonban találkoztak Erdogannal, és fotókon pózoltak.
Németország és más nyugat-európai kormányok többször is elítélték a török kormány több tízezer ember fogva tartását és közszolgálati tisztogatását a 2016 júliusi sikertelen puccskísérlet után.
Erdogan kormánya szerint a szigorítás a jogállamiságot követi, és célja a puccs híveinek eltávolítása az állami intézményekből.
Angela Merkel német kancellár szeptemberben – országa parlamenti választása előtti televíziós vita során – kijelentette, hogy Törökországnak „nem szabad az EU tagjává válnia”.
Az év elején azt is elmondta, hogy szóba került a Törökországgal folytatott uniós tárgyalások hivatalos felfüggesztése.
A török külügyminisztérium sajtóközleményének teljes szövege:
No: 148, 26. május 2018., Sajtóközlemény az országunk politikai pártja által a németországi Kölnben tartott választási nagygyűlésről
„Németország úgy döntött, hogy megtiltja harmadik országbeli politikusok találkozását választóikkal Németországban. Tájékoztattuk a német hatóságokat, hogy nem hagytuk jóvá ezt a demokráciával nem összeegyeztethető szabályozást, ugyanakkor jeleztük, hogy kormánytisztviselőink nem tesznek lépéseket e tilalom ellen. Mindazonáltal azt is hangsúlyoztuk, hogy elvárjuk, hogy a tilalom minden politikai párt esetében diszkrimináció nélkül érvényesüljön.
Amikor megtudtuk, hogy egy országunk politikai pártja választási nagygyűlést tart Kölnben, emlékeztették erre a német hatóságokat, és megtették a szükséges figyelmeztetést. Mindezek ellenére ma semmi sem indokolja, hogy Németország engedélyezze ezt a tevékenységet. A kettős mérce legújabb példája, hogy az említett nagygyűlést a PKK terrorszervezet szimbólumaival és a PKK németországi leányvállalatainak részvételével engedélyezték. Határozottan elítéljük ezt a képmutató megközelítést, amely nem áll összhangban sem a demokráciával, sem a terrorizmus elleni küzdelemmel, sem a török-német kapcsolatok normalizálására vonatkozó elvárásokkal.”
